Október 28-án a görög nép küzdelmei előtt tisztelgünk a fasizmus és az elnyomás ellen. Itt az alkalom, hogy megismerjük és ihletet merítsünk a Görög Nemzeti Ellenállás tanulságaiból.

  • A II. Világháborúról szólva a tankönyvek azt „tanítják”, hogy az 1929 –es Nagy Gazdasági Világválság után, „félreértések” és „kommunikációs hibák” következményeképp robbant ki. Másutt azt olvassuk, hogy a háború egyedüli felelőse Hitler, aki „pszichopata” volt. Egy szó sem esik azon társadalmak jellegéről, ahol ez a világválság felütötte a fejét. Valóban, a gazdasági válság először az Egyesült Államokban tört ki, majd onnan terjedt át egész Európára is. Egy olyan válság, amely, mint a mostani is, a túlzott tőke- és nyereségfelhalmozás eredménye volt, amely méginkább kiélezte a piacok újrafelosztása miatti ellenéteket.
  • A fasiszta jellegű rendszerek továbbra is fennállnak Görögországban és Európában.

 

  • Németország a világ feletti uralom újraelosztásáról szövögetett terveket, melyben magának főszerepet szánt. 1936 –ban megalakul a fasiszta alapú Berlin-Róma tengely, Spanyolországban pedig egy katonai puccs során Franco tábornok ragadja magához a hatalmat, aki Hitlerrel és Mussolinival működik együtt. A II. Világháború előestéjére létrejön két tábor, az európai államok két szövetsége: a Tengelyhatalmak, és velük szemben az Angol-Francia szövetség. Azért versenyeznek egymással, hogy felosszák a piacokat.

 

  • Ugyanebben az időszakban a fasizmus Görögország ajtaján is bekopog, Joannisz Metaxasz diktatúrájának képében, melyet a király is támogat. Amikor a fasiszta Olaszország hadat üzen Görögországnak, Metaxasz, hogy Angliával kapcsolatos érdekeit is védje, kiadja a parancsot, hogy „pár puskalövés azért dördüljön el” a látszat kedvéért. A görög nép volt viszont az, aki hangos NEM-et kiáltott Pindosz hegyeiből. Így kezdődött el a nagy nemzeti felszabadítási harc, mely a görög történelem egyik legdicsőbb fejezete lett. Az olasz fasiszták azt hitték, gyorsan, úgy 10-15 nap alatt már végeznek is a görögökkel, minimális áldozatokkal. Nem vették viszont számításba, hogy ha a nép valamit akar, azt eléri. A katonák, a nép egyszerű gyermekei erőteljes ellenállása keresztbe húzta az olaszok, de Metaxasz és kormánya terveit is, akik arra számítottak, hogy az olasz támadást nem lehet megállítani.

 

  • Olaszország veresége után a Hitleri Németországon volt a sor, hogy a görög határokat megtámadja. Amíg a görög nép egyedülálló hősiességgel küzdött a Harmadik Birodalom hadereje ellen, addig kormányuk és a nagypolgárság – úgy gondolván, hogy a nép nem képes szembeszállni a megszállókkal – feltétel nélkül feladta az országot.

 

  • Görögországot a hármas (német, olasz és bolgár) megszállást követően a megszállók kifosztották, a görög népnek pedig a puszta túlélésért kellett megküzdeni. A helyzet különösen a városokban és terméketlen területeken volt súlyos. Ezrek haltak éhen az utcákon.

 

  • Ebben a Görögország számára döntő pillanatban néhányan saját maguk érdekeit szolgálták ki: egyesek nyíltan is együttműködtek a megszállókkal (kollaboránsok, megszálló kormányok), mások pedig a királyi udvarral Egyiptomba szöktek, hogy ott az Angol „szövetségesekkel” működjenek együtt.

 

  • A görög nép viszont saját utat választott. Hitt saját erejében; céljául tűzte ki, hogy kiűzi a fasiszta megszállókat és szabadon boldoguljon hazájában. Ebben a nép dicső harcos hagyományaira támaszkodott.

 

  • 1941 –ben alakul a legendás Nemzeti Felszabadítási Front (EAM).

 

  • Az EAM bebizonyította, hogy ha a nép – a munkásosztály, a szegény parasztság és a városok népi tömegei – szervezett és határozott, a Történelem nagy főszereplőjévé avanzsálhat. A szervezet soraiba tömörült a görög nép többsége. Hamarosan szükségessé vált az EAM fegyveres tagozatának megalakítása is, melyre 1942 február 16-án kerül sor: a legendás ELASZ katonai parancsnoka Sztefanosz Szarafisz, főkapitánya pedig Arisz Veluhiotisz lett.

 

  • Az EAM megmentette a népet az éhezéstől, és hála neki egyetlen görög munkás sem került német gyárakba dolgozni – leszámítva azokat, akiket a németek túszul ejtettek.

 

  • Az ELASZ által felszabadított körzetekben, vagyis a görög állam területének több, mint 2/3 –án, a népi hatalom központjai jöttek létre. 1944 márciusában megalakult a Nemzeti Felszabadítási Politikai Bizottság (PEEA), a felszabadított területek központi irányító testülete. A megszállás keretei között, a Nemzeti Tanácsi választások során már szavazhattak nők és 18. életévüket betöltött fiatalok is.

 

  • Az 1943-as évben alakul meg a legendás EPON (Egységes Pánhellén Ifjúsági Szervezet), mely tagjai között tudhatta a görög fiatalok zömét. Az EPON sok tagját és vezetőjét adta a felszabadítási küzdelmeknek: az ELASZ soraiban 32.000 eponista nő és férfi harcolt a megszállók ellen. Ellenállási tömegszervezetté vált: 640.000 ifjú tagja lett, akik a hazafiság, az internacionalizmus, a hősiesség és az önfeláldozás eszméiben nevelkedtek. A felszabadítási harc mellett az EPON valóságos hőstettet vitt véghez az ifjúság kulturális és szellemi művelése terén. A Nea Genia (Új Nemzedék) magazin hasábjain irodalmi műveket közölt, színházi előadásokat szervezett. A gyakorlatban bizonyította, hogy a művészet szoros kapcsolatban áll a felszabadítási küzdelmekkel. (Az EPON himnusza)

 

  • Az ELASZ Európa legnagyobb partizánhadserege volt. A partizánok csatái, a hídrobbantások (összesen 37 volt) és a megszállók soraiban okozott károk döntő szerepet játszottak az ország felszabadításásban. A görög nép komoly véráldozatot hozott a szabadságáért. A felszabadítási küzdelmek során olyan kiemelkedő személyiségeket adott a világnak, mint Ilektra Aposztolu. A háború alatt elhunytak száma elérte összesen a 405.000 főt (éhhalál, kivégzések, harcok áldozatai, a koncentrációs táborokba hurcoltak). A szabadság fáját vérrel locsolták.

 

A görög nép mindig is megküzdött az igazáért. Görögországban a fasizmus vereséget szenvedett, a nép ellenállt. Vereséget szenvedett a munkások, a parasztság és a fiatalság együttes erejétől. A görög nép hátat fordított kizsákmányolóinak, és megküzdött függetlenségéért, hogy hazájában a maga ura lehessen!

Minden népnek kötelessége küzdeni az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája ellen.

Ez ma mindannyiunk felelőssége.